Index, automata öntözőrendszerek  
Automata öntözőrendszereket telepítő vállalkozásunk bemutatásaAutomata öntözőrendszerek felépítéseÖntözőrendszeres referenciákAutomata öntözőrendszer áraiAutomata öntözőrendszereket telepítő vállalkozásunk elérherősége
Automata öntözőrendszerek felépítése, tervezése.
 

 

Automata Öntözőrendszerek Felépítése
I. Mágnesszelepek (öntözőrendszer szíve)
Mágnesszelepek
A zónák nyitását, zárását végzik. Az automatikából kapott kisfeszültségű áram hatására nyílnak ki a mágnesszelepek. Az automatikához vezérlőkábelen keresztül kapcsolódik.
 II. Automatika, vezérlő (öntözőrendszer agya)
 
Vezérlő automatika
Itt lehet beállítani többek között az öntözési időket, indítási időpontokat. Könnyű kezelhetőség
 
III. Szórófejek (öntözőrendszer sejtjei)
Ezek végzik el a munkát, víznyomás hatására emelkednek ki. Három típusa lehet: esőztető, rotoros, és Mprotátor. Általában D25 vagy D32 KPE csövekkel kapcsolódnak a mágnesszelepekhez. Az ágyásokat pedig legtöbbször csöpögtető csövekkel öntözzük.
Esőztető szórófej Rotoros szórófej Mp rotátor szórófej
Esőztető szórófej
Rotoros szórófej
Mprotator szórófej
IV. Esőérzékelő (öntözőrendszer érzékszerve).
Esőérzékelő
Eső esetén letiltja az öntözést. Az vezérlőhöz csatlakozik. Lehetőség van, ez helyett, jóval drágább, de pontosabb vízkibocsájtás biztosító talajnedvesség érzékelőt beépíteni.
Automata Öntözőrendszerek Tervezése
Tervezés két fő lépésből áll: Meghatározni a rendelkézésre álló víz mennyiséget és nyomást, utána pedig megtervezni a szórófejek elhelyezkedését, fúvókák típusát.
I. Rendelkezésre álló vízmennyiség meghatározása.
A rendelkezésre álló víz határozza meg legfőbbképpen, hogy hány zónára kell felosztanunk az öntözőrendszert. Az öntözőrendszer költségeit is nagymértékben meghatározza, hiszen nagy vízmennyiség esetén kevesebb mágnesszelep, kisebb automatika, kevesebb csővezeték és idom szükséges.
Hálózati víz esetén:
A vízmennyiség meghatározásához, lemérjük a statikus víznyomást, meghatározzuk a bekötő vízvezeték átmérőjét, és a vízóra típusát. Ebből már becsülni lehet a rendelkezésre álló vizmennyiséget.De szükség van még különböző vízmennyiség mellett próbamérések végzésére is a dinamikus víznyomás meghatározásához. Dinamikus víznyomás, a mozgó víznek a nyomása, amely a csőben és idomokban fellépő súrlódás miatt mindig kisebb, mint a statikus víznyomás. Statikus víznyomást mindig könnyű meghatározni, ehhez csak egy nanométert kell rátekernünk bármelyik halózatra rákötött csapra. Ami fontosabb számunkra viszont a s öntözés közben szórófejekben fellépő dinamikus nyomás, hiszen ez határozza meg hogy a szórófejek ki fognak e emelkedni illetve milyen messzire öntöznek, tehát hogy egyáltalán működni fog-e az öntözőrendszerünk. Dinamikus víznyomást, azaz a fellépő nyomásveszteséget, főként az idomok száma, az öntöző cső átmérője, hossza határozza meg. Minél kisebb átmérőjű csövön akarunk, minél több vizet "átpréselni", minél hosszabb távolságra, annál nagyobb lesz viznek a súrlódása és a nyomásveszteség is, és annál kevesebb szórófejet köthetünk rá. Tehát sokszor mérlegelni kell, hogy megéri-e drágább, vastagabb átmérőjű csővel dolgoznunk, hozzávaló drágább idomokkal, mert ekkor több szórófej köthető egy zónára, és összességében olcsóbb lehet az öntözőrendszerünk. Egyes esetekben olyan kicsi lehet a hálózati víznyomás, hogy nem építhető ki rá öntözőrendszer (pl. Jakabszálláson), ekkor a nyomásfokozó szivattyú beépítése lehet a megoldás, ott ahol a hatóság ezt engedélyezi.
Szivattyúról történő öntözés esetén (fúrt kút, ásott kút, ciszterna):
Minden szivattyúhoz tartozik egy jelleggörbe, amely álltaban a leírásban vagy a szivattyú dobozán található. Ebből leolvasható, hogy mekkora víznyomáshoz, milyen vízmennyiség tartozik. A csövekben és idomokban fellépő nyomás veszteséget itt is ki kell számolnunk. A jelleggörbe segítségével, és a fellépő nyomásveszteség kiszámításával, meghatározható mennyi szórófej köthető egy zónára. Kút esetében, még meghatározó tényező a kút vízhozama is, ehhez kell méretezni a szivattyút. Lehetőség van kevesebb vízhozamú kutak esetén, hogy a zónák öntözése közé szüneteket iktassunk be, hogy a kutunk töltödjön vizzel. Egy nagyobb, drágább szivattyú esetében, lehet olcsóbb lesz az öntözőrendszer, hisz nagyobb vízmennyiség áll rendelkezésünkre, így kevesebb zónára kell felosztanunk a területet. Tervezéskor ezt is mérlegelni kell.
II. Szórófejek elhelyezkedése
Miután kiszámoltuk a rendelkezésre álló víz mennyiséget, meghatározzuk a szórófejek elhelyezkedésést és fúvókák típusát Ehhez szükség van egy alapos terület felmérésre és egy gyártó által kiadott katalógusra, amely tartalmazza fúvókák adatait. Szórófejeket próbáljuk úgy helyezni, hogy azok fejtől fejig ontözzenek, mert így lesz tökéletes a lefedés. Példaképen egy 4,3 mX17m terület szórófej elhelyezkedését mutatjuk be:
Fejtől fejig öntözés
Ebben az esetben maximálisan 4,3 sugarú szórófejeket helyezhetünk el, hogy ne öntözzünk túl a területen (pl. ház falára, ha éppen az helyezkedik el a terület mellett). Hogy fejtől fejig öntözzenek a következő szórófejet kb. 4,3 méterre kell elhelyeznünk, tehát a tökéletes befedéshez mindkét oldalra öt, azaz összesen tíz darab szórófej szükséges. Ezekből az is következik, hogy minél keskenyebb és hosszabb egy terület, annál több szórófej szükséges. Költségcsökkentés végett, ezért gyakran rakják háromszög kötésben ilyen területeken a szórófejeket:
Háromszög kötés

Ekkor jól látszik, hogy feleannyi szórófej szükséges, és így kevesebb zónára oszthatjuk fel a területünket, tehát mágnesszelepből és csövekből is kevesebb kell. Azonban ekkor lesznek területek, amelyek dupla annyi vizet kapnak (ábrán jelölve), illetve a szórófejek tövében szárazabb foltok alakulnak ki , mivel oda nem öntözz át a másik szórófej, tehát nem lesz tökéletes a lefedés. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a talajnak van kapilláris szívó képessége, amely enyhíti az eltéréseket, de összességében több vizet kell kiöntöznünk, így a spórolás csak rövid távú lesz. Bizonyos esetekben (sok hosszú keskeny szakasz tartalmazó kertekben) az árajánlatban mi is lehetőséget biztosítunk az olcsóbb öntözőrendszer kiépítésére, háromszög kötést alkalmazva a szórófejeknél, de felhívva annak hátrányaira a figyelmet.

Az ábrán a 12A jelölés, a fúvóka típusára utal:12 láb az öntözési sugara, amely 4,6 métert jelent. A fúvókák 25%-kal fojthatók le a szóráskép romlása nélkül, így azt 4,3 méterre le kell fojtani. A fúvóka típusát táblázatból kell kiolvasni, és azt az öntözés sugara határozza meg. Esőztető fúvókák 2,1 méter és 5,2 méter között öntöznek. Ha ez felletti sugarú körben szeretnék öntözni, akkor Mprotátor fúvókákat kell választanunk, amelyek 4m-9m sugara. Ez felett pedig rotoros szórófejek állnak csak rendelkezésünkre, azok 7m-20 m sugárban tudnak öntözni. Különböző szórófejek nem köthetők egy zónára, mivel jelentős eltérés van az intenzitásukban. Az automatikán különböző hosszuságú öntözési időket kell beállítania rotorosnak, esőztető, és Mprotátor szórófejeknek, hogy mindenhová egyforma mennyiségű víz kerüljön.

Az eredeti példában 10 db szórófejünk volt, amely közül 4 db 90 fokban öntözz, 6 db pedig 180 fokban, ezeknek a vízigényük 40 liter/perc, 2bár nyomáson a szórófejeknél (a gyártó táblázatából kell kiolvasni a vízfogyasztást). Ha a rendelkezésre álló vízmennyiségunk ezt meghaladja, akkor egy zónával megöntözhető ez a terület.

Mély árnyéki és napos területeket tegyünk külön zónára még akkor is, ha elegendő vízunk lenne egy zónára kötni őket.

Reméljük sikerült áttekintést adnunk az automata öntözőrendszerekről, és amennyiben házilagosan szeretné kiépíteni rendszerét reméljük hasznos információkat nyújtottunk.

Amennyiben úgy gondolja, hogy túl bonyolult, vagy nincs ideje, kedve ezzel tölteni az idejét és egy jól működő öntözőrendszert szeretne, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot, és elkészítjük részletes árajánlatunkat, Budapesten és környékén ingyenes kiszállással és árajánlat készítéssel.

 
 
 
 
Nagy Gábor e.v. Tel.: 0620-247-1011 ontozes@yahoo.com Bp. 1173 Újlak utca 14
 
Hunter automata öntözőrendszerek
toro automata öntözőrendszerek
Rainbird automata öntözőrendszerek
Nelson automata öntözőrendszerek